Gondolattérkép készítő

Mire jó a gondolattérkép

A gondolattérkép akkor ér valamit, amikor egy témának szerkezete van, de még nincs sorrendje. Vázlatíráskor, vizsgára tanuláskor, projekt indításakor vagy egy prezentáció összerakásakor pontosan ez a helyzet: tudod, miről akarsz beszélni, de még nem tudod, mi minek az alpontja. Ilyenkor a lineáris jegyzet inkább akadály, mert döntéskényszerbe hoz, mielőtt átlátnád a képet.

Amiben viszont nem segít: a részletes tartalom rögzítésében. Ha egy ág három sorosra hízik, az már nem gondolattérkép, hanem jegyzet. A jó ág egy-négy szó.

Egy jól működő szerkezet

• A központi téma legyen konkrét. A „Marketing” túl tág; az „Őszi kampány indítása” már irányt ad.
• Négy-hét fő ág. Ennyit tud egyszerre átlátni a szem. Ha több jönne ki, valószínűleg van közöttük két összevonható.
• Az ágak legyenek azonos szintűek. Ha az egyik fő ág egy feladat, a másik egy időpont, a harmadik egy személy, a térkép nem fog segíteni a gondolkodásban.
• Legfeljebb három-négy mélység. A negyedik szint alatti részletek már inkább egy feladatlistába valók.

Hogyan rendezi el a program

Az elrendezés egy klasszikus, kétoldalas fadiagram. A központi téma középre kerül, a fő ágak pedig felváltva jobbra és balra indulnak, hogy a kép kiegyensúlyozott legyen. Minden ág annyi függőleges helyet kap, amennyit az alá tartozó levelek együtt igényelnek, így az ágak sosem fedik egymást, függetlenül attól, mennyire mély a szerkezet.

A szövegek szélességét ténylegesen megmérjük, nem betűszámból becsüljük. Ezért az ékezetes magyar szavak — és a hosszú összetett szavak — is a valódi méretüknek megfelelő dobozt kapnak, nem lógnak ki és nem hagynak maguk után üres helyet.

Export: melyik formátumot mikor